2025 júliusában, egy fülledt nyári estén épp a csúcsi városrész utcáit jártam, amikor a Kinizsi és a Deák Ferenc utca sarkán észrevettem ezt az épületet. Abban az évben jártam másodszor Hódmezővásárhelyen, azonban nem tudtam róla, hogy Magyar Edének itt is áll egy alkotása. Pedig így van. A fiatalon, mindössze 35 évesen elhunyt építész egyik utolsó megrendelését a Hangya Szövetkezet későbbi alapítójától, Simon János hódmezővásárhelyi szabómestertől kapta, az impozáns palota elkészültét azonban már nem érte meg; 1912-es öngyilkossága után Magyar egyetlen vásárhelyi épületét munkatársa, Takács János fejezte be 1914-ben. A szecessziós stílusú lakó- és üzletház kivitelezője Kruzslicz Péter helyi építőmester volt, a homlokzat figurális, szobrászati jellegű díszítményeit pedig Kriván Ferenc szobrász készítette.




Az egyemeletes bérház főbejárata a Deák Ferenc utcára néz, a növényi motívumokkal díszített, üvegezett kovácsoltvas kaput két erőteljes, felső részén női fejet formázó pillér fogja közre.
Az utcai homlokzatok kompozíciójának legfontosabb elemei az emeleti félköríves zárt erkélyek, amelyek lágy vonalaikkal ellentétben viszonylag kemény, merev formálású falpillérek közül emelkednek ki. A lágyság és keménység dinamikus ellentéte figyelhető meg a homlokzat és a tető viszonyában is: az előbbi mozgalmas, íves formák sokaságából áll, míg a manzárdtető kifejezetten kubusos, kissé merev. A kétfajta építészeti világ határán kemény vonalakkal képez cezúrát a hangsúlyos, faragott fapárkányzat. Az épület földszintjét a falpillérek rendje határozza meg, de nyílásrendszerük már átépített.
- olvasható a Hódpress közéleti hírportál cikkében. A földszinten valaha üzletportálok és egy másik bejárati ajtó kapott helyet, ezeknek azonban mostanra nyomát sem látni, valószínűleg egy későbbi átépítésnek estek áldozatul. A két világháború között az épület a város tulajdonába került, egy ideig a Hangya Szövetkezet székházaként is funkcionált. A szocializmus idején a földszinten az Anya- és Csecsemővédő Intézet működött, az emeleti helyiségeket egy időre az Egészségbiztosítási Pénztár vette birtokba, de 2018-ig a NAV helyi kirendeltsége is itt nyert elhelyezést. A Simon-palota jelenleg üresen áll. Az impozáns, több, mint 500 négyzetméteres ingatlant a Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen próbálta meg értékesíteni 2025 végén, de a 167 millió forintért meghirdetett épületre nem érkezett licit.
Alápincézett épület, amely hagyományos építési módban, sávalapra épült. A külső vakolat kőpor. A nyílászárók nem hőszigetelt üvegezéssel ellátott faszerkezetek. A beltérben fa tok- és szárnyszerkezetes beltéri ajtók találhatók. A falak jellemzően festettek, a vizes helyiségekben csempézettek. A padlóburkolatok: parketta és cementlap.
- írják az árverési leírásban. Mivel az épület továbbra sem talált új tulajdonosra, nem valószínű, hogy a közeljövőben új funkciót fog kapni. Azonban rendkívül fontos lenne, hogy a ház helyzete rendeződjön, hiszen Magyar Ede egyetlen hódmezővásárhelyi épületéről van szó, amely ebből adódóan nem csak városképileg jelentős építészeti érték, hanem egy kiemelkedően tehetséges építész életművének egyik utolsó darabja. Vigyázzunk rá!





Források:
https://hodmezovasarhely.hu/simon-palota/
https://www.hodpress.hu/ismet-elado-a-vasarhelyi-simon-palota/
https://www.kozterkep.hu/42300/simon-palota-bejarati-dombormuvei
https://www.hodpress.hu/kastely-ugyan-palotatulajdonos-is-lehet-valakibol-vasarhelyen/
https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2025/10/simon-palota-hodmezovasarhely-e-arveres
